Sziasztok!
Amint látjátok ismét megérkezett a friss rész mivel volt rá időm írni.
Holnap lehet érkezik még egy a szünetet ezzel elbúcsúztatva, de még nem biztos.
Élvezzétek ki a szünet utolsó napját mielőtt az iskola hétfőn megkezdődne.
Iskola mellett nem tudom, hogy mikor fogom tudni hozni részt, de igyekszem minél előbb ha van rá érdeklődés. A részhez pedig csak annyit fűznék hozzá, hogy remélem tetszeni fog.
Jó olvasás!
Puszi
Fanni
Már több hét is eltelt azóta, hogy a srácok meghívtak minket
a koncertjükre. Velük is sikerült barátságot kialakítani. Néha Ya Ou vagy Bence
is megjelenik Miki családjának a garázsukban ahol iskola után szoktunk lógni.
Általában ülünk a kanapén és beszélgetünk és hülyülünk. De néha elő fordult az
is, hogy Miki, Dani és Boti énekelt a színpadon. Sziki is csatlakozni szokott,
de mostanában a srácok szerint nagyon maga alatt van, ugyanis a barátnőjével
állandóan veszekednek és a vitáik nagyon csúnyán eldurvulnak. Állítólag az oka
ezeknek a vitáknak az, hogy kevés idejük marad egymásra. A srácok az új nagy
lemezükön dolgoznak így nem sok szabadnapjuk van. A barátnője pedig a saját
modell pályafutását egyengeti. Sajnálom Szikit, mert nem kellemes érzés őt
letörtnek látni. Ha pedig köztünk van ő is, akkor általában nagyon jól kijön
Szandival. Az agyuk tisztára egy rúgóra jár. Félszavakból is megértik egymást.
Néha már ijesztőek tudnak lenni. De nem csak ők jönnek ki jól egymással. Vivien
is nagyon jó kapcsolatot épít Bencével. Ahogy az ember megfigyeli őket, csak
úgy izzik köztük a levegő. Az említett fiú is egyre többet keresi fekete hajú
barátnőm társaságát. Szerintem szép párt alkotnának. Ismét hétvége volt és a
srácok kitalálták, hogy tartanak egy kisebb garázs bulit, ahova minket is
meghívtak. Így az eddig biztonságot nyújtó garázs most tele volt számomra
ismeretlen emberekkel. Persze feltűnt néhány ismerős arc is, mint például
Csordás Ákos. A kanapén ülve figyeltem a táncoló embereket. A szemem megragadt
néha Vivin és Bencén, ahogyan együtt ropják egy kicsit távolabb a tömegtől.
Néha – néha Szandit is felfedeztem, ahogyan Boti és Dani szórakoztatja, ő pedig
jókat nevet rajtuk. Gondolatmenetemből Maykee érintése rántott ki.
- Minden rendben? – kérdezte aggódva.
- Persze. Miért ne lenne? – néztem rá értetlenül. Észre sem
vettem, hogy itt ül mellettem.
- Csak mert túlságosan szórakozott vagy. Többször kérdeztem
már, hogy jössz e táncolni, de te meg sem hallod egyszerűen. – nevetett,
miközben az egyik hajtincsemmel játszott. Zavartan sütöttem le a pillantásom és
a ruhám aljával kezdtem el játszadozni. – Nos? – kérdezte ismét. Egy pörgős
szám ment, amit igen szerettek.
- Táncoljunk. – mosolyogtam rá. Megfogtam a kezét és a
táncparkettre húztam. Jobbra – balra ringattam a csípőmet a zene ritmusára.
Teljesen bele merültem a táncba és semmi másra nem összpontosítottam csak a
zenére. A szám vége után egy lassú zene következet. Miki a derekamnál fogva
óvatosan közelebb húzott magához. A testünk szinte tisztára összeért. A
karjaimat a nyaka köré fontam, míg a fejemet a vállára hajtottam és úgy
dülöngéltünk egyhelyben. Teljesen
elmerültem a gondolataimban ismét és csak azt vettem észre, hogy Sziki a
pultszerűségnél áll és egymás után gördíti le az alkoholt magában. A zene végén
azonnal oda siettem hozzá Mikivel a nyomomban.
- Tesó minden oké? – kérdezte Maykee miközben kivette a
kezéből a piros eldobható poharat. Sziki csak a fejét rázta és a sírás határán
állt látszót rajta. Megfogtam a kezét és a kanapéhoz vezettem. Leült és az
arcát pedig a tenyereibe rejtette. Közben megjelent Boti és Szandi is és
értetlenül néztek a mellettem ülő fiúra.
- Mi történt vele? – kérdezte Szandi, miközben leült Sziki
másik oldalára. Megráztam a fejem, jelezve, hogy fogalmam sincs. – Sziki édesem
mi a baj? – kérdezte és a vállára tette a kezét. Ettől a cselekedettől mintha
Sziki lenyugodott volna.
- Szakított velem… - motyogta és ismét pityeregni kezdtet.
Szandi átölelte, hogy nyugtatgatni kezdje. – Azt mondta, hogy ő ezt már nem
tudja elviselni. Azt sem, hogy alig foglalkozok vele. Azt mondta, hogy vagy
választok a banda és a rajongók és ő közötte, vagy pedig szakít velem. Nem
hagyhattam cserben a srácokat és a rajongókat sem ennyi idő után. Nekik
köszönhetek mindent... - hadarta miközben egyre szorosabban szorította
barátnőmet. Nem tudtam elhinni egyszerűen, hogy a barátnője, vagyis most már a
volt barátnője ilyen választás elé állította. Szerintem ez egy ilyen
helyzetben, mint amilyen az övék is volt a legalaktanosabb dolog. Hogyan jutott
ilyen az eszébe, hogy választás elé állítsa Szikit, holott tudja, hogy Sziki
számára mennyire fontos ez az egész. Persze az ő részéről azt tudom megérteni,
hogy hiányzott neki a barátja. De ezt akkor sem így kellett volna tennie. Úgy
tudom, hogy hosszú éveken át tartott a kapcsolatuk és Sziki még a média előtt
sem fedte fel barátnője kilétét. Sajnálom őt nagyon, de szerintem jól
cselekedett. A fiúk és a többi rajongó is számít rá. A banda egy újabb tag
kilépését már nem élné túl.
- Minden rendben lesz, de az, hogy most a sárga földig iszod
magad nem jó senkinek. Attól nem fogod visszakapni. Ugye ezzel tisztában vagy? –
kérdezte tőle Boti és egy üdítőt nyomott az orra elé alkohol helyett.
- Teljesen normális a reakciód, de igaza van Botinak. Nem
lesz semmivel jobb. Csak reggel erős fejfájásod. Ezt akarod? Vagy inkább
megmutatod annak a lánynak, hogy nem sikerült ezzel padlóra küldenie téged. Tudom,
pokolian nehéznek tűnik most, de hidd el menni fog. – mondtam ő pedig sóhajtva
bele ivott az italába.
- Igazatok van, de most jobb lesz, hogy ha haza megyek. Majd
valamikor beszélünk. – hadarta és felállt és indulni készült. – Bocsi, hogy itt
feltartottalak titeket a pocsék problémáimmal. – motyogta a földet
tanulmányozva.
- Menjen valaki veled? – kérdezte Miki.
- Nem kell. Egyedül szeretnék lenni. – vágta rá hirtelen.
- Ígérd meg, hogy semmi hülyeséget nem fogsz csinálni! – szorította
meg a kezét Szandi. Sziki megrázta a fejét és felhúzta a lányt a kanapéról és
megölelte mielőtt elment volna. Ezután mindenki próbált visszazökkeni a buli
hangulatába kisebb nagyobb sikerekkel. Mindenki sajnálja Szikit, de nem tudnánk
vele most úgy sem csinálni semmit, így hát tiszteletben tartjuk a döntését,
miszerint most egyedül akar lenni. Egyesek azt gondolják, hogy a szakítás
általában csak a nőket rázza meg leginkább. De ez badarság. A férfiakat ugyan
úgy padlóra tudja küldeni. Nem egy szakításon estem túl ahol a srácot jobban
megrázta a dolog, mint engem. Igaz ezek nem olyan hosszú távú kapcsolatok
voltak, hanem maximum egy fél évet jelentet és legtöbb esetben én szakítottam,
mert úgy éreztem, hogy nem megy a dolog. Többen mondták már nekem, hogy fel
kéne hagyjak ezekkel a válogatásokkal mert nem lesz jó vége a dolognak. De ha
egyszerűen a sors csak olyanokkal hozott össze, akik már a vicc kategóriába
tartoznak és jobb dolog elkerülni őket. Jobban szeretek szabad lenni és nem
függeni senkitől sem. Szeretek egyedül lenni. Elég erős vagyok, hogy egyedül
nézzek szembe a problémákkal és nincs szükségem egy olyan pasira, aki ha teheti,
megszabja nekem, hogy mit csináljak. Felnőtt érett nő vagyok. Nem szeretem, ha
megmondják, hogy mit csinálok. Ha ezt pedig nem tartják, tiszteletben onnantól már
csak sajnálni tudom őket. Hajnali kettő körül keveredtem valahogy haza. De
fogalmam sincsen, hogy miként. Másnap reggel fejem iszonyatosan fájt
valószínűleg az alkoholtól. Annyi rémlik csak, hogy Mikivel jöttem el a buliból
és haza kísért. Onnantól viszont teljes a képszakadás számomra. Vajon haza
értek a lányok is épségben vagy felhívhatom az emberek felét, hogy mit tudnak a
hol létükről. A szemeimet képtelen voltam kinyitni a reggeli fény miatt. A
telefonom az valahol az éjjeliszekrényemen rezegni majd zenélni kezdett.
- Nem akarnád, mondjuk felvenni, hogy én tudjak még aludni? –
morogta egy hang, ami számomra nagyon ismerős volt. A szemeim akaratom ellenére
pattantak ki és fordultam a másik oldalamra. Nem akartam hinni a szemeimnek,
hogy Maykee itt fekszik az ágyamban. De a telefonom továbbra is zenélt és az én
füleimnek is ártott a hangos csengése, így hát felvettem.
- Fanni? – szólt bele fáradtan Dani. Nem értettem miért hív
fel ilyenkor.
- Igen én vagyok. Mit szeretnél? – kérdeztem nagyot ásítva.
- Nem tudsz valamit Mikiről? Miután téged elkísért nem jött
vissza és nem látta senki sem. – hadarta aggódva.
- Itt fekszik mellettem… szeretnél vele beszélni? –
kérdeztem egyszerűen. Kis csend állt be a vonalban, majd Dani így folytatta.
- Nem csak tudni akartuk, hogy él-e még. Ugyanis nem vetne
jó fényt a zenekarra, ha valahol részegen aludna a városban. Nem is akarok tovább
zavarni úgy, hogy szia, vagyis sziasztok. – hadarta zavartan majd bontotta a vonalat.
Leejtettem a telefont a párnám mellé és visszazuhantam a párnámra.
- Ki volt az? – kérdezte álmosan a mellettem fekvő fiú.
- Dani érdeklődőt, hogy tudom-e hol vagy. De mondtam neki,
hogy itt fekszel szóval megnyugodott. Úr isten te tényleg mit keresse itt? –
kérdeztem riadtan ugyanis nem tudtam elképzeli hogyan került ő ide.
- Hol vagyok? – kérdezte kábán.
- Az én szobámban.
– emeltem ki érthetően.
- Mi a fene? – kérdezte és legurult az ágyról. Szerencsére ruha
volt rajta, ahogyan rajtam is így kizárható az a bizonyos dolog. Mikor ezt
észrevette ő is, látszott rajta, hogy megnyugodott.
- Ne érts, félre nem akarlak elzavarni meg semmi nyugodtan
feküdj csak, de én elmegyek és lezuhanyozok és átöltözök. – másztam ki az
ágyból. A szekrényből kikaptam egy egyszerű fehér pólót és egy cicanadrágot. A
fiókból kivettem egy tiszta fehérneműt és elindultam a fürdőbe. A nappali és a
konyha üres volt. A lányok valószínű nincsenek itthon vagy még a szobájukban
alszanak. Bementem a fürdőbe és ledobtam a földre a koszos ruháimat. Megnyitottam
a zuhanyt, a vizet pedig jó melegre állítottam. Beálltam alá és jól esett,
ahogyan a forró vízcseppek élénkebbé tesznek. Negyed óra múlva más ismét a
szobámban feküdtem az ágyon. Fel sem tűnt, hogy ismét elaludtam. Arra ébredtem
fel, hogy a hasam igen csak élelem után kiáltozik. A szemeimet kinyitottam és
ekkor Miki tekintette találkozott az enyémmel.
- Mi az? – kérdeztem értetlenül pislogva felé.
- Semmi. – motyogta zavartan és lesütötte a szemeit.
Megráztam a fejem és kiszálltam az ágyból.
- Éhes vagy? – kérdeztem tőle, mire ő vidáman bólogatót. Kimentem
a szobából és nagy kő esett le a szívemről, amikor megláttam Szandit a konyhába
egy szendvicset majszolva. Vigyorogva köszöntem neki, majd neki láttam
rántottát készíteni. Miután kész lett feltálaltam és kiabáltam Mikinek, hogy
tolja ki a formás hátsó részét enni. Szandi kezéből kiesett a szendvicse is a
döbbenettől. Megráztam a fejem, ezzel jelezve neki, hogy ne gondoljon semmi
rosszra. Mikor betolta az uzsonnáját mivel a fali óra más a fél négyet mutatta bejelentette,
hogy átmegy Szikihez megnézni, hogyan van. Viviennek pedig nyoma sem volt. A
mobilja lemerült így telefonon sem tudtam elérni. Kezdtem érte aggódni, de
Maykee megnyugtatott, hogy biztosan jól van, és még alszik. Reménykedni tudtam
csak, hogy valóban így van. A nap további részében a kanapén fekve
lustálkodtunk miközben Így jártam anyátokkal-t néztünk. Sokat nevettünk rajta,
majd ismét elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése