2015. január 4., vasárnap

5. Fejezet

Sziasztok!
Ahogyan ígértem hoztam ma is egy részt. Holnap sajnos megkezdődik az iskola és elindul a tanulás. Remélem ti is sokat pihentetek a szünetben és újult erővel kezdtek neki ti is ennek az utolsó pár hónapnak. Sajnálom, hogy a rész most kicsit lapos lett, de megígérem, hogy a következő már izgalmasabb lesz. De remélem azért tetszeni fog.
Jó olvasást és kitartást a holnaphoz!
Puszi
Fanni


Egy kéz érintésére ébredtem fel, ami a vállamat rázogatta. Túlságosan is fáradtnak éreztem magam ahhoz, hogy kinyissam a szemeimet. De továbbra sem volt nyugtom így morogva néztem rá. Miki kölyökkutya szemekkel nézett rám, amiért felébresztett, majd a fotel felé mutatott ahol drága Vivien barátnőm ült. Most éreztem, hogy az a bizonyos kő legördült a szívemről. Azonnal felpattantam és kis híján lefejeltem a kisasztalt, de szerencsére Miki még idejében kapott a derekam után. Kicsit elpirulva megköszöntem, majd azonnal átöleltem Vivient.

- Hol a büdös fenében voltál egész nap? Nem győztelek hívni és még egy üzenetet sem hagytál. Tudod, hogy aggódtam miattad? – hadartam idegesen. Ő persze csak nevetett rajtam.

- Sajnálom, de nem is mernéd gondolni, hogy mi történt. Majd később elmesélem. – kuncogott és közben Miki felé nézett. – Ti mit csináltatok egész nap? – kérdezte mosolyogva.

- Tulajdonképpen aludtunk egész nap és tévét néztünk. – feleltem és visszaültem Maykee mellé.

- Te itt aludtál? – bökött a mellettem lévő fiú felé, aki alig észlelhetően zavarba jött.

- Igen, de ne kérdezd meg, hogy hogyan kerültem ide. – makogta majd elkezdte az egyik tincsemet az ujja köré tekergetni. Van egy sejtésem, hogy amint Miki elmegy, utána ki leszek faggatva. Vivi magában elmosolyogva indult el a konyha felé. Ott elő vett egy tiszta poharat és a hűtőből elő szedett egy üveg szénsavmentes ásványvizet.

- Szandi? – kérdezte miután ivott egyet.

- Átment Szikihez. – mondtam egyszerűen vállat vonva.

- Rendben, Én viszont nem zavarok tovább.  A szobámba leszek, ha kellenék. – mondta, majd el is tűnt. Nagy meglepetésemre Maykee elengedte a hajam és magához húzott. Kellemes illata elbódította ismét az elmémet és olyan gondolatok jártak a fejemben, amiknek nem lett volna szabad. Dúdolgatni kezdett egy számomra ismeretlen dalt, ami nagyon szép volt. Nem tudom mennyi idő telt el, hogy így ölelkezve voltunk a kanapén, de hirtelen óvatosan elengedett, majd felkelt.

- Nekem ideje lenne menni. Otthon is már biztos várnak rám. – motyogta és felhúzott a kanapéról. Bólintottam egyet és megöleltem, majd kikísértem. Az ajtóban még pár szót váltottunk. – Majd az egyetemen találkozunk. Addig pihend ki magad. Szia. – nevetett és nagy meglepetésemre egy puszit adott az arcomra. Mosolyogva elköszöntem tőle, majd amint elment az ajtót becsuktam és az ajtónak dőlve csúsztam le a földre vigyorogva. Vivien közben épp kijött a szobájából és furcsán figyelte a cselekedetemet. Megállt a kanapé mellett és érdeklődve felvonta a szemöldökét és magyarázatot várt.

- Megpuszilta az arcom... – sóhajtottam ő pedig nevetni kezdett. Sosem csináltam ilyet egyetlen pasi miatt sem, de neki köszönhetően kamasz énem előbújt belőlem.

- Ezért ülsz még mindig ott? Kelj már fel onnan és mesélj. – ugrált egy helyben, majd hozzám rohant és felráncigált a talajról, majd a kanapéhoz húzott. Kényelmesen elhelyezkedtem és elmondtam a sztorit dióhéjban. Néha olyan fejeket vágott, mintha nehezen tudná elképzelni, hogy csak ez történt. De ez már nem az én hibám. Nekem pedig eszembe jutott, hogy ha már a faggatásnál tartunk, akkor ő volt az aki nem itthon aludt.

- Na és veled mi történt? – kérdeztem miközben a térdeimet felhúztam és átöleltem. Látszott rajta, hogy zavarba jött a kérdéstől.

- Bencénél aludtam. Szandi meg te is eltűntél és vele maradtam. Mondtam, hogy hívok taxit magamnak, mire ő azt mondta ezt felejtsem el. Kitalálta, hogy aludjak ő nála és gyalog indultunk el a lakásához. Közben egyfolytában énekelt. Olyan aranyos volt és kicsit fáztam és levette a kabátját, hogy húzzam fel, de hiába kiabáltam vele, hogy nem kell, mert ő meg halálra fagy addig, de végül rám adta. Aztán a lakásában még iszogatunk és neki állt vacsoráztatni is. Én annyira zavarban voltam, hogy leöntöttem magam mire ő kihozott egy tiszta felsőjét, ami rám szinte hálóingnek volt jó. Majd valahogy a szobájába kerültünk és beszélgettünk és nevettünk. Lefekvéskor pedig megpuszil. Úr isten én azt hittem elájulok. Ha nekem ezt valaki pár évvel ezelőtt mondja én komolyan kiröhögtem volna és elküldtem volna az elvonóra. Aztán reggel a mellkasán ébredtem. Dél körül keltünk fel, de lustálkodtunk egy darabig. Aztán felöltöztünk és Bence neki állt főzni. Én pedig segítettem neki. Délután nagy részében beszélgettünk és mielőtt taxiba szálltam volna az ajtóban megcsókolt. El tudod ezt hinni? Aztán megbeszéltük, hogy értem jön a fő sulihoz és együtt töltjük a délutánt. – ujjongott én pedig mosolyogva figyeltem.

- De hiszen ez nagyszerű! – öleltem át.

- Tudom. – vigyorgott és szinte sugárzott belőle a boldogság. Meg is érdemli Bencét. Szerintem nagyon jól összeillenek és kiegészítik egymást. A telefonom rezgése zavart meg. Egy SMS érkezett Szandi részéről, miszerint nem jön haza, mert Sziki megkérte maradjon ott vele. Ennek örülök, mert így legalább ő sincs maga alatt, ugyanis életvidám barátnőm felvidítja.

- Este csak ketten leszünk. – sóhajtottam és megmutattam neki a telefonomban lévő üzenetet.

- Nézzünk valami jó filmet? – kérdezte és kapcsolgatni kezdte a tévét.

- Benne vagyok, de előbb lezuhanyozom, addig keress valami jót. Megbízom benned, hogy mit választasz. – hadartam és a fürdőbe siettem. Levettem a ruháimat és feltűztem a hajam a tükör előtt. Beálltam a zuhanytálcába és megnyitottam a vizet. Élveztem, ahogyan a vízcseppek végig folynak a testemen. A tusfürdőből kicsit nyomtam a szivacsomra és azt szétkentem a testem összes porcikáján. Kellemes illata lenyugtatott, majd egy kis ideig még álltam a víz alatt. Miután kiszálltam egy törülközőt csavartam magam köré és a szobámba siettem. Észrevettem, hogy egy idegen telefon van az éjjeliszekrényemen. Gondolom Miki hagyhatta itt. Nagy volt a kísértés, hogy megnézzem benne a dolgait, de végül nem foglalkoztam vele. Felvettem egy bugyit és egy pólót és ekkor az ajtóm túl oldaláról kopogás hallatszót. Meg sem várva a válaszomat az ajtó kinyílt.

- Bocsi én csak azért jöttem vissza. – bökött a telefonja felé a tulajdonosa.

- Oké. – motyogtam zavartan és megfogtam és a kezébe adtam. Elpirulva álltam ugyanis a lábaim teljesen fedetlenek voltak ő pedig alig észlelhetően azokat bámulta. Az alsó ajkaimat harapdálva vártam, hogy valami történjen, mert ez a csend már kezdett idegesíteni.

- Hát akkor én megyek ismét. Helló. – ölelt át ügyetlenül. Miután kiment én leültem az ágyra és az arcom a tenyereimbe ejtettem. Ez kissé kínos helyzet volt az imént. Ha pár perccel előbb nyit be az még kínosabb lett volna mindkettőnk számára. De szerencsére nem így történt. Felvettem gyorsan egy rövidnadrágot és kimentem a nappaliba. Vivi ekkor már pizsiben ült a kanapén. Nem szóltam semmit arról, ami bent a szobámban történt csak csendben leültem és elkezdtem nézni a filmet.

Unalmasan sétáltam az iskola folyosóján egyedül a diákok között az utolsó óra után. A lányok valószínűleg már elmentek. Csak én maradtam tovább a teremben a tesztet írni. Vivi gondolom biztosan nincs, már itt ugyanis ma randizni megy Bencével. Szandi pedig vagy haza ment egyedül vagy átment Szikihez. Így hát elterveztem, hogy ma neki állok tanulni a lassan kezdődő vizsgaidőszakra. Na, jó vagy talán csak otthon unatkozok a számítógép előtt. Esetleg lehet, kitalálom, hogy felülők a buszra és leutazom Dunaújvárosba az unokanővéremhez. Jobb elfoglaltság, mint egyedül ülni otthon. Így hát elő halásztam a táskámból a telefonom és kikerestem Kinga telefonszámát. Épp üzenetet pötyögtem neki, amikor hirtelen valakinek neki mentem. De könnyű dolog volt kitalálnom ugyanis nevetve ölelt meg. Miki elragadóan vigyorgott az ügyetlenségemen.

- Bocsi. – haraptam bele az alsó ajkamba.

- Ezt ne csináld. Megőrjítesz vele. – csúszott ki a száján én pedig ijedten megrezdültem. – Bocsi…- motyogta zavarta. Megráztam a fejem és elindultam abba az irányba amerre igyekeztem. Közben Maykee a nyomomban volt.

- Mit szeretnél? – kérdeztem felé fordulva.

- Beszélgetni. Délután nincs kedved eljönni velem a West End-be? Kellene, vegyek pár új cuccot és kikérném a véleményed. – hadarta reménykedve.

- Hát azt terveztem, hogy lemegyek Dunaújvárosba unokatesómhoz, de akkor ezt elhalasztom. – sóhajtottam és töröltem az eddig leírt üzenetet.

Ő vigyorogva megölelt és egy óra múlva már az egyik férfi üzletben álldogáltam. Azt mondják, hogy a nőkre mennyi időt kell várni a vásárlások alatt. Ez ugyan nagy butaság. Miki negyed órán át próbálgatja azt az öt pólót, amit fél óra alatt választott ki. Miközben az egyik széken ültem és a telefonomat nyomkodtam néha Miki divatbemutatója zavarta meg. Mindegyik felső elég jól nézett ki rajta, de ezek közül csak hármat vett meg. Én is szereztem magamnak néhány új holmit és az idő közben el is szállt.

- Mi lenne, ha átjönnél és rendelnénk valami kaját? – kérdeztem a földet figyelve.


- Benne vagyok…és ha már így alakult, akkor valami filmet is nézhetnénk. – tervezgette. Részemről oké mindaddig, amíg azt mondja, hogy mi közösen. Kíváncsi vagyok, hogy miként alakul Vivien és Bence randija. Remélem, hogy jól. Nem csalódtam Miki film választásán. A rossz tanár mellett döntött én pedig addig kukoricát készítettem. Miután végeztem oda ültem mellé és nézni kezdtük. Többször láttam már ezt a filmet, de egyszerűen most is szétnevettem rajta a fejem. A kezünk többször összeért a popcorn-os tálban, ilyenkor mintha áramütés szaladt volna végig rajtam. Természetesen az sem maradt el, hogy agyon fényezzem Justin-t a filmben, hogy mennyire jó pasi. Ő ekkor úgy tett mintha megsértődött volna. Egyedül egy arcra puszival lehetett kibékíteni. Éppen pusziltam volna meg az arcát, amikor a fejét elfordította és az a szájára ment. Hirtelen a lámpa pedig felkapcsolódott. Riadtan ugrottam odébb és figyeltem a minket figyelő alakot. 

2 megjegyzés:

  1. Nekem nagyon tetszett ez a rész, főleg a vége.... ;)
    Várom a következőt, ugyan is izgat hogy ki lehet az az alak. :)
    És végül, eléggé meglepődtem hogy Dunaújváros benne van egy blogban, mivel nem túl népszerű város..... valamint én is újvárosi vagyok. ;) :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy írtál :)
      Örülök, hogy tetszett a rész siettek a következővel ahogy csak tudok ;)
      Hát unokanővérem most már jó 6 éve ott él és elég gyakran szoktam fent lenni és talán két év és én is felköltözök, ha sikerül a fősulira a felvétel :D

      Törlés