Sziasztok!
Ahogyan ígértem hoztam ma is egy részt. Holnap sajnos megkezdődik az iskola és elindul a tanulás. Remélem ti is sokat pihentetek a szünetben és újult erővel kezdtek neki ti is ennek az utolsó pár hónapnak. Sajnálom, hogy a rész most kicsit lapos lett, de megígérem, hogy a következő már izgalmasabb lesz. De remélem azért tetszeni fog.
Jó olvasást és kitartást a holnaphoz!
Puszi
Fanni
Egy kéz érintésére ébredtem fel, ami a vállamat rázogatta.
Túlságosan is fáradtnak éreztem magam ahhoz, hogy kinyissam a szemeimet. De
továbbra sem volt nyugtom így morogva néztem rá. Miki kölyökkutya szemekkel
nézett rám, amiért felébresztett, majd a fotel felé mutatott ahol drága Vivien
barátnőm ült. Most éreztem, hogy az a bizonyos kő legördült a szívemről.
Azonnal felpattantam és kis híján lefejeltem a kisasztalt, de szerencsére Miki
még idejében kapott a derekam után. Kicsit elpirulva megköszöntem, majd azonnal
átöleltem Vivient.
- Hol a büdös fenében voltál egész nap? Nem győztelek hívni
és még egy üzenetet sem hagytál. Tudod, hogy aggódtam miattad? – hadartam
idegesen. Ő persze csak nevetett rajtam.
- Sajnálom, de nem is mernéd gondolni, hogy mi történt. Majd
később elmesélem. – kuncogott és közben Miki felé nézett. – Ti mit csináltatok
egész nap? – kérdezte mosolyogva.
- Tulajdonképpen aludtunk egész nap és tévét néztünk. –
feleltem és visszaültem Maykee mellé.
- Te itt aludtál? – bökött a mellettem lévő fiú felé, aki
alig észlelhetően zavarba jött.
- Igen, de ne kérdezd meg, hogy hogyan kerültem ide. –
makogta majd elkezdte az egyik tincsemet az ujja köré tekergetni. Van egy
sejtésem, hogy amint Miki elmegy, utána ki leszek faggatva. Vivi magában
elmosolyogva indult el a konyha felé. Ott elő vett egy tiszta poharat és a
hűtőből elő szedett egy üveg szénsavmentes ásványvizet.
- Szandi? – kérdezte miután ivott egyet.
- Átment Szikihez. – mondtam egyszerűen vállat vonva.
- Rendben, Én viszont nem zavarok tovább. A szobámba leszek, ha kellenék. – mondta,
majd el is tűnt. Nagy meglepetésemre Maykee elengedte a hajam és magához
húzott. Kellemes illata elbódította ismét az elmémet és olyan gondolatok jártak
a fejemben, amiknek nem lett volna szabad. Dúdolgatni kezdett egy számomra
ismeretlen dalt, ami nagyon szép volt. Nem tudom mennyi idő telt el, hogy így
ölelkezve voltunk a kanapén, de hirtelen óvatosan elengedett, majd felkelt.
- Nekem ideje lenne menni. Otthon is már biztos várnak rám. –
motyogta és felhúzott a kanapéról. Bólintottam egyet és megöleltem, majd
kikísértem. Az ajtóban még pár szót váltottunk. – Majd az egyetemen
találkozunk. Addig pihend ki magad. Szia. – nevetett és nagy meglepetésemre egy
puszit adott az arcomra. Mosolyogva elköszöntem tőle, majd amint elment az
ajtót becsuktam és az ajtónak dőlve csúsztam le a földre vigyorogva. Vivien
közben épp kijött a szobájából és furcsán figyelte a cselekedetemet. Megállt a
kanapé mellett és érdeklődve felvonta a szemöldökét és magyarázatot várt.
- Megpuszilta az arcom... – sóhajtottam ő pedig nevetni
kezdett. Sosem csináltam ilyet egyetlen pasi miatt sem, de neki köszönhetően
kamasz énem előbújt belőlem.
- Ezért ülsz még mindig ott? Kelj már fel onnan és mesélj. –
ugrált egy helyben, majd hozzám rohant és felráncigált a talajról, majd a
kanapéhoz húzott. Kényelmesen elhelyezkedtem és elmondtam a sztorit dióhéjban. Néha
olyan fejeket vágott, mintha nehezen tudná elképzelni, hogy csak ez történt. De
ez már nem az én hibám. Nekem pedig eszembe jutott, hogy ha már a faggatásnál
tartunk, akkor ő volt az aki nem itthon aludt.
- Na és veled mi történt? – kérdeztem miközben a térdeimet
felhúztam és átöleltem. Látszott rajta, hogy zavarba jött a kérdéstől.
- Bencénél aludtam. Szandi meg te is eltűntél és vele
maradtam. Mondtam, hogy hívok taxit magamnak, mire ő azt mondta ezt felejtsem
el. Kitalálta, hogy aludjak ő nála és gyalog indultunk el a lakásához. Közben
egyfolytában énekelt. Olyan aranyos volt és kicsit fáztam és levette a
kabátját, hogy húzzam fel, de hiába kiabáltam vele, hogy nem kell, mert ő meg halálra
fagy addig, de végül rám adta. Aztán a lakásában még iszogatunk és neki állt
vacsoráztatni is. Én annyira zavarban voltam, hogy leöntöttem magam mire ő
kihozott egy tiszta felsőjét, ami rám szinte hálóingnek volt jó. Majd valahogy
a szobájába kerültünk és beszélgettünk és nevettünk. Lefekvéskor pedig
megpuszil. Úr isten én azt hittem elájulok. Ha nekem ezt valaki pár évvel
ezelőtt mondja én komolyan kiröhögtem volna és elküldtem volna az elvonóra.
Aztán reggel a mellkasán ébredtem. Dél körül keltünk fel, de lustálkodtunk egy
darabig. Aztán felöltöztünk és Bence neki állt főzni. Én pedig segítettem neki.
Délután nagy részében beszélgettünk és mielőtt taxiba szálltam volna az ajtóban
megcsókolt. El tudod ezt hinni? Aztán megbeszéltük, hogy értem jön a fő sulihoz
és együtt töltjük a délutánt. – ujjongott én pedig mosolyogva figyeltem.
- De hiszen ez nagyszerű! – öleltem át.
- Tudom. – vigyorgott és szinte sugárzott belőle a
boldogság. Meg is érdemli Bencét. Szerintem nagyon jól összeillenek és
kiegészítik egymást. A telefonom rezgése zavart meg. Egy SMS érkezett Szandi
részéről, miszerint nem jön haza, mert Sziki megkérte maradjon ott vele. Ennek
örülök, mert így legalább ő sincs maga alatt, ugyanis életvidám barátnőm felvidítja.
- Este csak ketten leszünk. – sóhajtottam és megmutattam
neki a telefonomban lévő üzenetet.
- Nézzünk valami jó filmet? – kérdezte és kapcsolgatni
kezdte a tévét.
- Benne vagyok, de előbb lezuhanyozom, addig keress valami
jót. Megbízom benned, hogy mit választasz. – hadartam és a fürdőbe siettem. Levettem
a ruháimat és feltűztem a hajam a tükör előtt. Beálltam a zuhanytálcába és megnyitottam
a vizet. Élveztem, ahogyan a vízcseppek végig folynak a testemen. A tusfürdőből
kicsit nyomtam a szivacsomra és azt szétkentem a testem összes porcikáján.
Kellemes illata lenyugtatott, majd egy kis ideig még álltam a víz alatt. Miután
kiszálltam egy törülközőt csavartam magam köré és a szobámba siettem. Észrevettem,
hogy egy idegen telefon van az éjjeliszekrényemen. Gondolom Miki hagyhatta itt.
Nagy volt a kísértés, hogy megnézzem benne a dolgait, de végül nem foglalkoztam
vele. Felvettem egy bugyit és egy pólót és ekkor az ajtóm túl oldaláról kopogás
hallatszót. Meg sem várva a válaszomat az ajtó kinyílt.
- Bocsi én csak azért jöttem vissza. – bökött a telefonja
felé a tulajdonosa.
- Oké. – motyogtam zavartan és megfogtam és a kezébe adtam. Elpirulva
álltam ugyanis a lábaim teljesen fedetlenek voltak ő pedig alig észlelhetően
azokat bámulta. Az alsó ajkaimat harapdálva vártam, hogy valami történjen, mert
ez a csend már kezdett idegesíteni.
- Hát akkor én megyek ismét. Helló. – ölelt át ügyetlenül. Miután
kiment én leültem az ágyra és az arcom a tenyereimbe ejtettem. Ez kissé kínos
helyzet volt az imént. Ha pár perccel előbb nyit be az még kínosabb lett volna mindkettőnk
számára. De szerencsére nem így történt. Felvettem gyorsan egy rövidnadrágot és
kimentem a nappaliba. Vivi ekkor már pizsiben ült a kanapén. Nem szóltam semmit
arról, ami bent a szobámban történt csak csendben leültem és elkezdtem nézni a
filmet.
Unalmasan sétáltam az iskola folyosóján egyedül a diákok
között az utolsó óra után. A lányok valószínűleg már elmentek. Csak én maradtam
tovább a teremben a tesztet írni. Vivi gondolom biztosan nincs, már itt ugyanis
ma randizni megy Bencével. Szandi pedig vagy haza ment egyedül vagy átment
Szikihez. Így hát elterveztem, hogy ma neki állok tanulni a lassan kezdődő
vizsgaidőszakra. Na, jó vagy talán csak otthon unatkozok a számítógép előtt. Esetleg
lehet, kitalálom, hogy felülők a buszra és leutazom Dunaújvárosba az
unokanővéremhez. Jobb elfoglaltság, mint egyedül ülni otthon. Így hát elő
halásztam a táskámból a telefonom és kikerestem Kinga telefonszámát. Épp
üzenetet pötyögtem neki, amikor hirtelen valakinek neki mentem. De könnyű dolog
volt kitalálnom ugyanis nevetve ölelt meg. Miki elragadóan vigyorgott az
ügyetlenségemen.
- Bocsi. – haraptam bele az alsó ajkamba.
- Ezt ne csináld. Megőrjítesz vele. – csúszott ki a száján
én pedig ijedten megrezdültem. – Bocsi…- motyogta zavarta. Megráztam a fejem és
elindultam abba az irányba amerre igyekeztem. Közben Maykee a nyomomban volt.
- Mit szeretnél? – kérdeztem felé fordulva.
- Beszélgetni. Délután nincs kedved eljönni velem a West
End-be? Kellene, vegyek pár új cuccot és kikérném a véleményed. – hadarta
reménykedve.
- Hát azt terveztem, hogy lemegyek Dunaújvárosba unokatesómhoz,
de akkor ezt elhalasztom. – sóhajtottam és töröltem az eddig leírt üzenetet.
Ő vigyorogva megölelt és egy óra múlva már az egyik férfi
üzletben álldogáltam. Azt mondják, hogy a nőkre mennyi időt kell várni a
vásárlások alatt. Ez ugyan nagy butaság. Miki negyed órán át próbálgatja azt az
öt pólót, amit fél óra alatt választott ki. Miközben az egyik széken ültem és a
telefonomat nyomkodtam néha Miki divatbemutatója zavarta meg. Mindegyik felső
elég jól nézett ki rajta, de ezek közül csak hármat vett meg. Én is szereztem
magamnak néhány új holmit és az idő közben el is szállt.
- Mi lenne, ha átjönnél és rendelnénk valami kaját? –
kérdeztem a földet figyelve.
- Benne vagyok…és ha már így alakult, akkor valami filmet is
nézhetnénk. – tervezgette. Részemről oké mindaddig, amíg azt mondja, hogy mi
közösen. Kíváncsi vagyok, hogy miként alakul Vivien és Bence randija. Remélem,
hogy jól. Nem csalódtam Miki film választásán. A rossz tanár mellett döntött én
pedig addig kukoricát készítettem. Miután végeztem oda ültem mellé és nézni
kezdtük. Többször láttam már ezt a filmet, de egyszerűen most is szétnevettem
rajta a fejem. A kezünk többször összeért a popcorn-os tálban, ilyenkor mintha
áramütés szaladt volna végig rajtam. Természetesen az sem maradt el, hogy agyon
fényezzem Justin-t a filmben, hogy mennyire jó pasi. Ő ekkor úgy tett mintha megsértődött
volna. Egyedül egy arcra puszival lehetett kibékíteni. Éppen pusziltam volna
meg az arcát, amikor a fejét elfordította és az a szájára ment. Hirtelen a
lámpa pedig felkapcsolódott. Riadtan ugrottam odébb és figyeltem a minket
figyelő alakot.
Nekem nagyon tetszett ez a rész, főleg a vége.... ;)
VálaszTörlésVárom a következőt, ugyan is izgat hogy ki lehet az az alak. :)
És végül, eléggé meglepődtem hogy Dunaújváros benne van egy blogban, mivel nem túl népszerű város..... valamint én is újvárosi vagyok. ;) :D
Köszönöm, hogy írtál :)
TörlésÖrülök, hogy tetszett a rész siettek a következővel ahogy csak tudok ;)
Hát unokanővérem most már jó 6 éve ott él és elég gyakran szoktam fent lenni és talán két év és én is felköltözök, ha sikerül a fősulira a felvétel :D